8.Rész

    Hellóó!!El sem hiszem,hogy már a 8. résznél járunk!Nem gondoltam volna,hogy eddig eljutunk,de a ti segítségetekkel sikerült!!Köszönöm a hozzászólásokat és a felíratkozókat,remélem ezután is itt maradtok,várjátok az új részeket és elnyerik majd a tetszéseteket!!Nagyon kösözönm még 1x.:)De hagylak titeket olvasni:)Sziasztok:)♥

-Igen,az!-bólintottam.

-Miről maradtunk le?-kérdezte apa.

-A tegnapi koncerten a 5sos dobosa és hát szinte ő mentette meg az életem!-válaszoltam.

-És honnan tudod,hogy nem ő volt a támadó?-kérdezte Em.

-Bíztos vagyok benne,a hangjuk nem egyezik,és amúgy is ő soha nem tenne ilyet!-mondtam őszintén.

-Na hát jól van!Gyere átkötöm a sebed.-szólt anya.

-Ne,hagyd csak,majd én!-szólalt meg Emily,fogta az elsősegély készletet és felhúzott a lépcsőn.

-Mesélj csak szépen!-ületetett le Em az ágyra.

-Mit meséljek?Már mindent elmondtam ami történt!-vontam vállat.

-Igen-igen,és ezt higyem is el!-húzogatta a szemöldökét.

-Inkább kötöznéd átfele a sebeim,mert délután programunk van!-mondtam fülig érő mosollyal.

-Áhh,randizol Ashtonnal?-kérdezte.

-De szőke vagy!Programunk,azt úgy értettem,mindkettőnknek!-nevettem fel.

-Kivel?hol?Mikor?-tért a lényegre.

-Niallel és Ashtonnal este 7kor a Macca’sba,vagyis a Mekiben!

-Jézusom,Úr ,Isten!Komolyan??Anyám,én Niall Horannal és Ashton Irwinnel fogok vacsorázni!-ugrott szó szerint a nyakamba.

-Megnyugodhatnál egy kicsit!-mosolyogtam rá.

-Ez annyira jó!!Óh köszönöm!-ölelt meg ismét.

-Igazán nincs mit!De tudod,hogy rendesen kell viselkedned,nem úgy,mint egy őrült rajongó?-néztem rá atyáskodóan.

-Liza Hill,én egy érett 18 éves lány vagyok!-mondta komolyan,de elnevettük magunkat.

Az egész délután azzal telt,hogy megbeszéltük,hogy mi is történt az éjjel,anya végig erősködött,hogy tegyünk feljelentést,de én ennek semmi értelmét nem láttam.Nem éreztem magam annyira bíztonságban,de reménykedem,hogy ez többé nem fog előfordúlni.Amikor az órára pillantottam már 5 óra volt.

-Emily,ideje készülődni!!-kiáltotta Em-nek aki füllhallgatóval a fülében énekelt.

-Mi?Micsoda?-nézett rám értetlenül.-Ugye jobb hangom van,mint P!nk-nek??-nevetett.

-Megsem üti a te szintedet!-nevettem fel.-De készülni kellene!!

-Miért?hova megyünk??-kérdezte.

-Istenemm!!Ilyen nincsss!-fogtam a fejem.-7-kor talákozunk a srácokkal.

-Úram ég!Tényleg!-ugrott fel az ágyról.-Én leszek az első a fűrdöszobában!-rohant be én pedig csak nevettem rajta.

Kb.fél órája bent volt.Hát így nem fogunk soha elindulni.Már kopogtattam az ajtón,de semmi.

-Az ég szerelmére,Emily gyere már ki!!Nem az esküvődre készülsz!-ordítottam miközben még mindig kopogtattam.

-Lehet,hogy lassan oda fogok és ez most azon múlik,hogy hogyan viselkedem Niallel!-nyitotta ki előttem az ajtót én pedig majdnem beestem.-Azért lassan a testtel!-nevetett fel.

-De jó kedvedben vagy!De én még le sem zuhanyoztam!-mérgelődtem.

-De mostmár bemehetsz,nem állít vissza senki!-röhögött majd arrébb tessékelt az ajtóból.

Hamar lezuhanyoztam és a hajamat egyszerűen csak feltűztem,mindig is azon a véleményen voltam,hogy az ismerkedés legelején csak is kizárólag önmagamat adjam.Sosem játszom az eszem,nem is áll jól,de nem is szeretem ha valaki nagyképűsködik,nyomúl és játsza a hülyét.Hát sajnos ez Emilynek nem mindig jön be,mondjuk ő olyan amilyen.Mindig is kicsit bohókás volt.Mire észbe kaptam az óra már 18:27-et mutatott,ideje lenne elindulni,de még azt sem tudom mit veszek fel.Az egész szekrényemet feltúrtam végül Em választott nekem egy cuki kis ruhát.Egyszerű,de nagyszerű.

Taxiba ültünk majd 10 perc múlva meg is érkeztünk.Na nem számítottam arra,hogy a fiúk már ott lesznek és ez be is jött.Sehol egy lélek.

-Te,ezek merre vannak?-kérdezte Em.

-Nem tudom,tudod,férfiák mindig késnek!!-nevettem fel.

-Hát,nem igazán volt még dolgom ilyen „férfiakkal”!!-nevetett.

-Ők is emberek Emily,most ne a híres oldalukat nézd,kérlek!-majd behúztam őt a Mekibe és lehuppantunk a legelső asztalhoz.