1.Rész

Meg is hoztam az első rész,mivel már van 4 felirazkozó!Remélem elnyeri tetszéseteket  és továbbra is itt maradtok!Jó olvasást!!:D♥

*Ashton szemszöge*

Ez a repülőút kezd az őrületbe kergetni .De az a tudat,hogy most hazafelé repülök tartja bennem a lelket.Micheal és Calum a hátunknál alszanak már amióta felszálltunk,már-már horkolnak.Luke pedig maximumon zenét hallgat és közben a fejét rázza,mintha értené,hogy miről próbálok neki néha beszélni,tehát magamra maradtam.Kinéztem az ablakon, már eléggé lement a nap.Na szép még a naplementéről is lemaradtam.Luke keze alől kivettem a kis pingvines párnát,arra tettem a fejem,az ablaknak dőlve.Ekkor megpillantottam egy szépséget velem szemben.Annyira kölünleges arca volt,ilyet még soha életemben nem láttam.Szőke,hullámos tincsei kócosan is tökéletesen álltak.Megfogott.Na ne már Ash,ne ess már rögtön szerelembe!Tekintetünk néha-néha összeért,de csak kis időre.Világos szemei és tekintette beleégett a gondolataimba.

-Héé haver,mit nézel annyira,vagy KIT?-lökött oldalba Luke.

-Azt a lányt ott szembe!Áhh,de hát reménytelen,sose látom többet!-mondtam lesütött szemekkel.

-Elképesztően jól néz ki!Hozzád való!-röhögött fel.

-Ki gyönyörű?-kérdezte hátulról Cal és Mich.

-Jóhogy erre ti is felkeltetek!De amikor az embernek társaságra van szüksége alszotok!-vágtam be a durcit,de elnevettük magunkat.

-Az a csajszi ott szemben!-mutatott rá Luke elég feltünően.-De Ash szerint reménytelen!

-Hát már 3 órája egy repülőn ültök,ha nem mész oda hozzá persze,hogy reménytelen!-öntött lelket belém Calum,de éreztem a hangjában az iróniát.

-Hagyjatok már!-mondtam,mire a fiúk értetlenül néztek rám.

-Ha te akarod!-válaszolták vállatvonva.Egész úton nem bírtam levenni róla a szemem,pedig már nem sok volt ezért lépnem kellett.Nem tudtam,hogyan szólhatnék hozzá!Ilyen nincs,hogy lehetek ennyi beszari?

Már szóltak,hogy kössük be az öveinket,mert leszálláshoz készülünk,hát ez szuper.Gyorsan leszálltunk,és mindenki a csomagjai után sietett,én pedig vártam amíg Ő is elkezd pakolászni.Egyszerre nyúltunk az egyik poggyász után,ami nem volt szándékos,de hála Calnak ez sem jött össze, már húzott is arréb,hogy induljunk,mert már délután volt,és holnap folytatódik a Take Me Home turné ausztráliai szakasza.A One Direction-ös fiúk külön géppel érkeznek majd valamikor este 9 felé,de egy szállodába lesznek velünk.

-Hát köszi Cal!-löktem oldalba.

-Most nem érünk rá csajozni!Lesz elég tinicsaj holnap a koncerten,és amúgy ő sem nézett ki 17-nél többnek!-mondta Cal tök nyugodtan.

-De ő nem csak egy tinicsaj!-mondtam kicsit feszülten.

-Húú Ashton Irwin szerelmes!-válaszolták a fiúk egyszerre majd röhögtek.Én nem is figyeltem rájuk,csak fogtam egy taxit és a többiek is bepattantak mellém még mindig nevettek és húzogatták a szemöldöküket amikor rámnéztek.Alig vártam,hogy végre ledöljek és pihenjek amíg megnem érkeznek a fiúk,mert akkor elszabadul a pokol.Ők sosem fáradnak el.A hotelnél elég sok rajongó várt minket,de mi türelmesen készítettünk fényképeket és alláírást osztottunk.Mert ugye nekik köszönhetjük,hogy elértük ezt.Mindig megnézem a rajongóinkat,mindegyik nagyon szép és nagyon szeretem őket,de olyat,mint Ő még nem láttam.Kicsit sokáig tartott,de ők adnak energiát és hozzájuk sosem vagyok elég fáradt.Még szerencse,hogy mindenki külön szobát kapott,mert 2 hónapja mindig Luke volt a szobatársam.Talán vele jövök ki a legjobban a bandából,de a többieket is ugyan úgy szeretem,mint Luke-ot.